Folytatódik a forint mélyrepülése: a hét közepén már 329 forintnál járt egy euró a bankközi devizapiacon.
Szakértők szerint az amerikai jegybanki szigorítás, a kipukkadni készülő török hitelbuborék és az argentin válság áll a magyar fizetőeszköz gyengülése mögött.
De mi köze Magyarországnak az Egyesült Államok vagy épp Erdoğan elnök kamatpolitikájához és miért rázzák meg a forintot egy latin-amerikai ország gazdasági nehézségei?
Oda az olcsó pénz
2015 végén az amerikai jegybank szakított a megelőző hét év monetáris politikájával, véget vetett az olcsó pénz korszakának és lépcsőzetes kamatemelésbe kezdett. Közel két és fél év alatt az USA nulla közeli kamatai utolérték a nagyvilágot és padlóra vágták a kevésbé fejlett gazdaságok devizáit. Az Egyesült Államok megbízható kötvényein ma már ugyanannyit lehet keresni, mint az örök gyanakvással figyelt, feltörekvő országok eszközein, így a befektetők dollár alapú papírokra váltották a realban, randban vagy épp zlotyban tartott pénzüket. A második vonalbeli országok valutája gyengülni kezdett.
Potyogtak a csontvázak
Az intenzív tőkekiáramlásnak volt egy másik hozadéka is: a gyengébb lábakon álló országokban felszínre hozta az olcsó nyugati hitelek által éveken át eltakart gazdasági és szerkezeti problémákat. Ezt történt a hatalmas deviza- és fizetésimérleg-hiánnyal működő (plusz a magánszektor tetemes dollárhiteleivel terhelt) Törökországban, valamint az évek óta válságból válságba vergődő Argentínában.
Egy IMF-ellenes tüntetés Argentínában. A dél-amerikai ország vezetése egy 50 milliárd dolláros mentőcsomagról állapodott meg a közelmúltban a Nemzetközi Valutalappal. (Fotó: EFE)
De hogy jön ehhez Magyarország? Az elmúlt évek gazdaságpolitika törekvései, minden valós, vélt és sosem volt sikereink ellenére a nagy befektetési alapok továbbra is a feltörekvő piacok közé sorolnak minket. Egy polcra teszik Magyarországot Argentínával, Törökországgal, miként a ,,zsugorodó" Dél-Afrikával és Brazíliával is, így ha a világ bármely pontján egy közepesen fejlett ország bajba kerül, azt (ha más-más mértékben is, de) Magyarország, Románia vagy épp Lengyelország is megérzi.
Mit tehetünk?
Adódik a kérdés, mit tehet a magyar vezetés, annak érdekében, hogy orvosolja a nemzetközi gazdasági folyamatok okozta problémákat?
Az Egyesült Államok kapcsán a megoldás adja magát: a növekvő amerikai hozamokra válaszul a Magyar Nemzeti Banknak is emelnie kell az irányadó kamatot, ezzel erősítve meg a forint. (A lépéssel egyelőre kivár az MNB. A lehetséges okokról itt írtunk!)
Munkások a Mercedes kecskeméti gyárában. A befektetési alapok Európa összeszerelő üzemeként tekintenek Magyarországra. (Fotó: MTI)
A kamatemelés ugyanakkor csak átmeneti gyógyír lenne; helyre tenné az árfolyamokat, de az alapprobléma - nevezetesen, hogy a piacok a német gazdaság egyik hátországaként, ,,összeszerelő üzemeként" tartanak számon minket - továbbra is fennállna. Ahhoz, hogy Magyarország kitörjön ebből a körből egy modern, magas hozzáadott értékű, a fejlett technológiára és a magasan képzett humántőkére alapozó, diverzifikált és versenyképes gazdasággá kell válnia.
(Borítókép: illusztráció; forrás: MTI/Beliczay László)
Friss hírek és posztok a Facebook-oldalunkon!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
