Új egész estés mozival bővült az HBO GO online filmtékája: a hárombetűs csatorna (ismét) műsorára tűzte a Tőzsdecápák című méltán klasszikus brókermozi 2010-es folytatását.

Cirka húsz évvel az első rész, két évvel a 2008-as gazdasági világválság után nagy érdeklődéssel várták a nézők a kegyetlen Wall Street-i szuperragadozó, Gordon Gekko visszatértét, a kétórásra húzott fehérgalléros gengszterdráma azonban hatalmas csalódást okozott.

Oliver Stone, a modernkori amerikai történelem hollywoodi krónikása, a '80-as években aratott – méltán – nagy sikerei után már csak halovány árnyéka volt önmagának: üres, unalmas és erőtlen karaktereket aggatott az egyébként pazar színészeire, miközben a reagani dzsungelkapitalizmusról szőtt tűpontos szatíráját egy giccses családi drámává gyúrta át. A pénzvilág szereplőit bőrfotelekben és luxusmotorokon pöffeszkedő sötét gonosztevőkként ábrázolja, akik szafaládé méretű szivarok felett bűnös terveket szőnek a mohóvá lett, ködevő amerikai nép ellen, és akiknek csak a szeretet és a szerelem erejével állhatunk ellen.

Egyetlen fapados üzenetre futja a filmnek, nevezetesen, hogy ,,kapzsiság rossz", sőt, rosszabb a rákos daganatoknál, ez azonban meglehetősen kevés alig néhány évvel a 21. század legnagyobb pénzügyi (és erkölcsi) válsága után.

No, de ennyit a filmről, pontosabban mégsem, hiszen egy, a Tőzsdecápákban unalomig ismételt tőzsdei szakkifejezés, nevezetesen a shortolás ihlette ezt a blogposztot.

Oliver Stone egy veszélyes és minimum erkölcstelen (de sokkal inkább törvénytelen) pénzügyi tranzakcióként festi le a short-ügyleteket, a valóságban viszont ennél jóval árnyaltabb a kép. A shortosok (vagy más néven a ,,besszre játszó" azaz az árfolyamesésre spekuláló befektetők) meglehetősen gyakori vendégek a világ börzéin, és bár a megítélésük vitatott, a ténykedésük az értékpapírpiacok többségén – így Magyarországon is – teljesen elfogadott. 

De mit jelent a shortolás? Hazánkban elsősorban az OTP-részvények népszerűek a short-ügyleteket (is) bonyolító nemzetközi alapok körében, így a nagy magyar kereskedelmi bank papírjain keresztül mutatjuk meg a lényeget. 

Tegyük fel, hogy ma kereken 10.000 forintot adnak a tőzsdén egy OTP-részvényért, mi mint befektetők azonban arra számítunk, hogy ez az összeg hamarosan csökkeni fog. Ezen a ,,megérzésen" jó pénzt kaszálhatunk, még akkor is, ha egyetlen árva OTP-papírunk sincs. Nem kell mást tennünk, mint kölcsönkérni valakitől - tegyük fel - 100 darab részvényt, gyorsan eladni, majd várni a remélt áresést. Ha a prognózisunk bejött, és a részvények ára lement – tételezzük fel – 9000 forintra, visszavásároljuk a kölcsönkapott, majd elpasszolt papírokat, visszaszolgáltatjuk azokat az eredeti tulajdonosának, az árfolyam-különbözetet pedig zsebre vágjuk.

Példánkban a meghitelezett 100 részvényt 1.000.000 forintért adtuk el és 900.000 forintért vásároltuk vissza, így 100.000 forintot kerestünk az üzleten. (Természetesen a részvények eredeti tulajdonosa egy bizonyos összegért cserébe bocsátotta a rendelkezésünkre a részvényeit, de ha ügyesek voltunk a ,,kölcsönzői díj" bőven kijön az árfolyamnyereségből.)

Mutatjuk mindezt egy ábrán is, Gordon Gekko szemszögéből!

Shortolni önmagában tehát nem bűn; ha betartjuk a vonatkozó játék- és jogszabályokat ez egy teljesen legális és etikus tőkepiaci ügylet. Más a helyzet akkor, ha valaki szándékosan és erőből (rémhírekkel avagy különböző tőzsdei manőverekkel) nyomja le az árakat, netalántán titkos belső infók alapján spekulál árfolyamesésre. Az előbbi tiltott piacbefolyásolásnak, az utóbbi bennfentes kereskedelemnek minősül.

Soros György és a nagy OTP-short

A sportág nehézsúlyú bajnoka egyébiránt nem más mint egy (Magyarországon is túlontúl) jól ismert figura, a kormányzati propaganda elsőszámú céltáblája, Darth Vader, Hannibal Lecter és Mohó Jojó egy személyben, a magyar származású amerikai tőzsdei spekuláns, Soros György. A közgazdász-üzletember az utóbbi évtizedekben dollár milliárdokat szakított short-ügyleteken. Nem véletlen, hogy Gekko egyik riválisának, Bretton Jamesnek is egy vele közös fénykép díszíti a dolgozószobáját.

A szélesebb hazai közvélemény is egy tíz évvel ezelőtti short-manőver után ismerte meg a nevét: az általa alapított Soros Fund Management 2008 őszén összesen 390 ezer darab OTP-részvényt kért kölcsön egy londoni székhelyű befektetési cégtől, hogy aztán elárassza velük a hazai értékpapírpiacot.

A tranzakció olyan brutális  méretű volt, hogy kisebb tőzsdepánikot keltett (a brókerek azt hihették, valami gond van az OTP-vel), így az árfolyam automatikusan zuhanni kezdett.

Soros cége egy nap alatt 120 millió forintot kaszált, a kisebb részvényesek azonban több tíz milliárd forintot buktak az üzleten.

Soros György később azt állította, nem ő adta ki az ukázt a tranzakcióra, egyúttal sajnálja, hogy az egyik kereskedője az OTP ellen spekulált, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét azonban nem hatotta meg a mea culpa: a PSZÁF, a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó előírások megsértése miatt 400 százalékos, összesen mintegy félmilliárd forintos bírságot szabott ki a Soros Fundra.

Friss hírek és posztok a Facebook-oldalunkon!