Lázas, köhög prüszköl, gyengélkedik a forint: a közös európai fizetőeszközt napok óta 319 forint felett jegyzik a bankközi devizapiacon, de a dollár-forint kurzus is stabilan 275 körül forog.

Az importőrök zsörtölődnek, a tengerparti nyaralást tervezgető turisták bosszankodnak, miközben az ellenzéki honatyák kamatemelésért kiállttanak.

No, de mit tehet az MNB a combosabb forintért? Megpróbáljuk – nagyon nagy vonalakban – bemutatni miként működik a monetáris fegyvertár nagy ágyúja, a kamatpolitika!

Miért kellene kamatot emelni?

Szakértők szerint a dollármilliárdos adósságban úszó török háztartások és az euróellenes olasz pártok választási győzelme keltette aggodalmak, a küszöbön álló olajáremelés, de legfőképp az égbe szökő amerikai kötvényhozamok tették be a kaput a régiós devizáknak, köztük a forintnak.

A nagy nemzetközi alapok rohamtempóban lapátolják ki a pénzüket a feltörekvő országokból és szivattyúzzák át a befektetéseiket a zlotyiban, cseh koronában vagy épp forintban jegyzett államkötvényekből kevésbé kockázatos (és - a rég nem látott mértékű amerikai kamatemelések nyomán - immáron szépen fialó) dollár alapú papírokba.

Ezzel meg is van a válasz a közcímben feltett kérdésre: ha az állam azt szeretné, hogy a forint (és a forintért váltatható értékpapírok) iránt nőjön kereslet, a piaci nyugtalanság ellensúlyozására a jelenleginél nagyobb hozamot kell ígérnie.

Mi történik, ha a jegybank kamatot emel?

Bár a kamatemelés feltehetőleg helyre billentené a forint árfolyamát, megnyugtatná a piacokat, az intézkedésnek egy sor más közvetlen vagy közvetett hatása lenne a magyar gazdaságban.

Az irányadó alapkamat növelése nyomán a kereskedelmi bankok kamatai is emelkednének: drágább lenne a hitelezés, miközben csinosabb összeg ütné a markát azoknak, akik a betéti számlát nyitnak. Ez hosszú távon oda vezetne, hogy az emberek a bankba és nem boltokba vinnék a megtakarításaikat, ahogy - a magas hiteldíjak láttán - a vállalatok sem fognának új projektekbe. Csökkenne a fogyasztás és a beruházások száma, ami visszafogná a gazdasági növekedést.

Fontos (később látni fogjuk, hogy miért) visszaesés idején esnek az árak (ha kevesebb pénz forog a gazdaságban, kevesebbet költünk), így csökken az infláció is. Ez ismét csak a gazdasági növekedés ellen hat, tudniillik ha a pénz ,,nem romlik" nincs mi folyamatosan ösztönözze a vállalkozásokat az újabb és újabb beruházásokra.

Miért nem emel az MNB?

A Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontja szerint az inflációs célkitűzések fontosabbak az aktuális  forintárfolyamnál. Tudni kell, hogy 2001 óta a magyar központi bank is az úgynevezett inflációs célkövetés politikáját követi, azaz belő egy egészséges mértékű árszínvonal-emelkedést, és igyekszik azt megőrizni. Jelen állás szerint a jegybankárok 2019-ig stabilan 3 százalékra szeretnék feltornázni az infláció mértékét, egy kamatemelés azonban veszélyeztetné ezt a célkitűzést.

Egy másik érv szerint az exportőröket támogatja az MNB a gyenge forinttal. Úgy kalkulálnak, amit a veszít a magyar gazdaság a lanyha hazai devizán, az busásan megtérül a kivitelre termelő cégek árfolyamprofitján. Kétségtelen, ha egy 1000 eurós termék eladása után egy cég nem 300, hanem 320 ezer forintot tehet zsebre, az több mint 5 százalékos extra nyereséget jelent, más kérdés viszont, hogy a másik oldalon, ugyanekkora összeg csúszik ki az importőrök zsebéből. Importtermék márpedig sok van, elég csak átszaladni egy-egy hazai áruház polcai között.

Néhány közgazdász és szakújságíró szerint létezik egy harmadik forgatókönyv is, nevezetesen, hogy az MNB szépen profitál a nyúzott forinton. Ha a jegybank 250 forintos árfolyamon vásárolt euróját a mostani kurzus mellett adja tovább, csinos nyereségre tehet szert. Ezekből a pénzekből gyarapodik az MNB ingatlan- és műkincsvagyona, de ezekből a plusszokból töltik fel a ,,közpénz jellegüket vesztett"  alapítványi kasszákat is.

(Borítókép: Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Forrás: MTI/Kovács Tamás)